| Tartalom: |
Fennállása óta eloször a CIA megnyitja kapuit, és bepillantást enged muködésének néhány olyan részletébe, amelyet eddig hétpecsétes titokként kezelt. Láthatjuk, hogyan toborozza az ügynökség az újoncokat, és miként tanítja meg oket az életben maradás muvészetére a kémek és ügynökök sötét, titkokkal és veszélyekkel terhes világában.
Ezekben az években már mindenki tudja: nem a tankok és a hadihajók védenek meg egy országot, hanem a titkosügynökei. A CIA a védelem elso vonala; emberei napi huszonnégy órás, évi 365 napos riadókészültségben élnek.
James Clayton talán nem mindenben felel meg az ideális újoncról kialakított szokványos képnek, de o az egész Egyesült Államokban az egyik legtehetségesebb végzos diák - és o az, akit mindenáron meg akar szerezni az ügynökség számára a tapasztalt kiképzotiszt, Walter Burke. James némi tétovázás után igent mond az ajánlatra, de mielott teljes jogú tagja lehetne a CIA-nek, még túl élnie a kiképzést az ügynökség titkos telepén, ahol a harcedzett veteránok nem bánnak kesztyus kézzel a zöldfülu újoncokkal.
Burke azonban védoszárnyai alá veszi a fiút, és megtanítja a legfontosabb játékszabályokra, James pedig kiváló tanítványnak bizonyul. Ám közben beleszeret újonctársába, Laylába, és ez az érzés majdnem a vesztét okozza: a lány miatt súlyos hibát követ el, amely CIA-s pályafutása végét jelenti. Legalábbis látszólag - mert a legváratlanabb pillanatban ismét felbukkan Burke, és visszahozza az ügynökséghez a fiatalembert. Innentol kezdve a történet lélegzetelállító iramban száguld a megdöbbento végkifejlet felé, és James a saját borén tapasztalja meg a CIA két aranyszabályának igazságát: "ne bízz senkiben" és "semmi sem az, aminek látszik". |
|
