| Tartalom: |
1961-et írunk. A hidegháború legsötétebb idoszaka ez, mikor két atomhatalom feszül egymásnak: a Szovjetuniónak elegendo nukleáris fegyverzete van ahhoz, hogy akár kétszer is elpusztítsa a világot, míg az Egyesült Államok a világ elpusztításához szükséges potenciál tízszeresével rendelkezik.
A megtörtént eset ihlette film Alekszej Vosztrikov kapitány (Harrison Ford) hosiességét követi nyomon, akit a hidegháború csúcsán a nukleáris rakétát hordozó tengeralattjáró, a 4000 tonnás, csaknem 120 méter hosszú K-19 parancsnokává neveznek ki, az eredeti parancsnok Mihail Polenyin kapitány (Liam Neeson) helyére. Vosztrikov azt a feladatot kapja, hogy villámgyorsan indítsa el elso útjára a rosszul elokészített, nem megfeleloen felszerelt tengeralattjárót.
Mihelyt úton vannak, Vosztrikov - teljesíto- és turoképességük legeslegvégso határáig feszítve a húrt - vizsgáztatja mind magát a K-19-et, mind a legénységet. Végül a szellemi, érzelmi és fizikai eropróba egy kísérleti rakéta sikeres kilövésével ér véget. Ekkor vészterhes parancs érkezik Moszkvából: a K-19-nek Nyugat felé kell indulnia, hogy a NATO-támaszpontok mellett elsurranva, járorként elfoglalja megfigyelo pozícióját az USA partjaitól mindössze 400 km-re, Washington D.C. és New York között.
Vosztrikov kapitány engedelmeskedik a Haza parancsának, és a K-19 elindul… Ám alighogy a járor- szolgálat kezdetét veszi, globális nagyságrendu tragédiával fenyegeto veszélye lép fel: az atom- tengeralattjáró reaktorának hutorendszere szivárog és a reaktor magja lassan, de kérlelhetetlenül melegszik. Ha a homérséklete eléri az 1000 fokot, a reaktor megolvadhat... A hermetikusan zárt, radioaktív reaktorház megnyitása azt jelentené, hogy az egész hajót nagy mértéku sugárzásnak teszik ki. Mégis meg kell tenni, mert a reaktor belso robbanása esetén elszabadulnak a robbanófejek és egy NATO- támaszponthoz ennyire közeli nukleáris robbanás akár a III. világháború kitörését okozhatná.
Az Atomcsapda címu film nem a háborúról szól, hanem arról, hogy micsoda bátorság kell ahhoz, hogy ne legyen háború! A katonai ero, ész és szív története ez.
|
|
