| Tartalom: |
Süsü, a sárkány igencsak eltér szokványos társaitól, hiszen csak egy feje van. A többi társával ellentétben nem várakat ostromol, hogy a vár bevétele után királylányokat raboljon magának. Inkább lepkéket kerget, és arról ábrándozik, milyen jó volna rózsabimbónak lenni, mert úgy legalább rászállnának a gyönyörűségesebbnél gyönyörűbb pillangók. Szelídségével belopja magát az emberek szívébe.
"Üdvözöllek dicső lovag, szép a ruhád, szép a lovad..." mondja Süsü a jólelkű sárkánykölyök, akit kitagad és világgá kerget gonosz háromfejű apja. Ám egyetlen bűne csak az volt, hogy ellenségét nem ölte és nyúzta meg, nem törte porra csontjait, viszont ápolta és meggyógyította, - mert influenzás volt. A jószívű sárkány vándorlása során emberföldre téved. Félnek, reszketnek tőle, kivéve a jó királyfit, akivel barátságot köt. Időközben a király kihírdeti: "Annak adom a lányom és fele kirtályságom, aki megvív a sárkánnyal". A színlelt párbaj során fény derül a az igazságra. A királyfi elnyeri méltó jutalmát, a királylány kezét és Süsü is igazi otthonra lel a királyi udvarban.
Először Süsü idegenforgalmi szenzációként szerepel, s megtanul "rettentően" viselkedni. Azután, mint kőtörő lelkesen cipeli az ország hegyeit.
Ha kell, megvédi a várost Torzonborz király ármánykodásaitól. De nem csak hős várvédő. Ha sors úgy hozza, gyengéd lelkű szerelmes sárkányfi, aki képes bármire, hogy meghódíthassa leendő arája, Süsela kezeit. |
|
